Óbuda-Hegyvidéki Szentháromság Plébánia
Az Óbuda-Hegyvidéki Szentháromság Plébánia hivatalos honlapja
Nyitólap Plébániánk és kápolnáink Programjaink Közösségünk Ferenc atya gondolatai Hitéletünk Hirdetéseink
Ferenc atya gondolatai
Ferenc atya gondolatai az évközi 26. vasárnapon, 2019. szeptember 29-én Lukács 16, 19-31. Szeretnék visszatérni a régen oly szívesen olvasott vasárnapi üzenetekhez: egy-egy gondolat az adott szentírási szöveghez. Sokakat megérinthet, és más szempontból is megfelelő ez a „régi módszer”: egy teljesen bibliai alapú szentírási üzenetbe nem lehet „belekötni”, tárgyilagos, és mindenkire vonatkozik. Mit tegyek az egyik legszebb jézusi példabeszéddel, a mai evangéliummal?  Mert a gazdag ember és a szegény Lázár története annyira jellemző, hogy nem lehet elmenni közömbösen mellette. A jóllakott és elégedett gazdagokra mondott jajkiáltás, és az éhező, síró szegények boldogságának meghirdetése bizony provokatív.  Az elbeszélés - elméletileg - intelem a gazdagoknak. A vidám, mindennapi ünnepség meg olyan távol áll tőlünk, hogy nem is veszünk észre benne semmiféle figyelmeztetést. Mi nem vagyunk ilyenek: mi egyszerűen élünk, megfontoljuk, milyen ételt veszünk magunkhoz. Igaz, hogy az unokának sok ezer forintot érő „kütyüt” veszünk, hogy megnyerjük szeretetét, de az egész történet nem ránk vonatkozik. Valóban, nem nekünk szól a történet? A gazdag ember mellett, akinek Jézus még a nevét sem említette, annyira nem tartotta értékesnek, minden gazdagsága ellenére, ott van Lázár és keresztény életünk nagy feladata: a Lázárokkal való törődés. „Legyen egy szegényed” tanította Kalkuttai Szent Teréz Anya. Neki is volt, milliószámra. De tőlünk nem kívánt sokat, csak annyit, hogy legyen valaki: akit felhívunk magányában, akihez vasárnap délután elviszünk egy kis süteményt, akinek odaadjuk azt a ruhát, amiről lemondunk. Legyen Lázárod! – üzeni a mai evangélium. Józsefvárosban, plébánosként nem azzal kezdtem a szegények közötti munkámat, hogy csomagok ezreit adtam a rászorulóknak – azt is tettem –, hanem azzal, hogy megtanítottam a regnumi fiatalokat arra, hogy minden csoportnak legyen egy szegénye, és törődjön vele. Mert „nagyon sok Lázár él a mi kerületünkben”. Ugye, nem provokáltam Testvéreimet, és nem kívánok lehetetlen dolgot? Tudom, egyszerűbb lenne valami általános szentírási magyarázat mögé bújni, de ma Jézus ezt a példabeszédet állítja elénk, amely kötelez! Óbuda-Hegyvidéki Szentháromság Plébánia, 1032 Bp., Vörösvári út 110.