Óbuda-Hegyvidéki Szentháromság Plébánia
Az Óbuda-Hegyvidéki Szentháromság Plébánia hivatalos honlapja
Nyitólap Plébániánk és kápolnáink Programjaink Közösségünk Ferenc atya gondolatai Hitéletünk Hirdetéseink
Ferenc atya gondolatai
Ferenc atya gondolatai az évközi 27. vasárnapon, 2018. október 07-én Hitoktatónktól levelet kaptam. Övé a mostani vasárnap, a 9 órai diákmise szolgálata. A megszokott formában szeretné ezt még szebbé tenni a gyerekek számára – és a felnőtteknek is, hiszen a gyerek nyilván először szüleinek mutatja meg „alkotását.” A kiszínezendő kép a teremtés története, úgy, ahogy az ember elgondolta évszázadokon át, kezdve a legprimitívebb templomi képtől a legművészibb alkotásig. A teremtés lesz a mai napnak, az évközi 27. vasárnapnak alapgondolata. Hiszen az a közösség, amely nem tud teremteni, nem érdemli meg, hogy éljen; és ha alkotott, műve olyan legyen, amit még a „templom kapujára is fel lehet tenni”. Mert minden teremtés. Isten, Mennyei Atyánk nem fejezte be a teremtést. A Biblia erre vonatkozó leírása is csak kép. Isten megnyugodott, de nem fejezte be művét. Amióta teremtett – azóta újra és ismételten teremt. Már régen nem lenne semmi világunkból, ha Isten nem teremtette volna „újjá” az ember által tönkretett természetet, és magát az embert is. Ahogy változik az ember – úgy változik minden, mert Isten az, aki változtat: alkot, teremt. A család is teremt. Két fiatal szeretetének gyümölcse a gyermek. „Teremtmény” az édesanya méhében, 9 hónapon át fejlődő, igazi „élőlény”. Ezért nem szabad megölni a magzatot, mert létének első pillanatától élő valóság. De a világra szült gyermekben nem fejeződik be az ember, család teremtése. Hány család mondta: azóta élünk, vagyunk, és szeretjük egymást, amióta megszülettek gyermekeink. Az idős ember is teremt családjában: imádsága, szolgálata, szenvedése által. Nem értelmetlen az öreg élete: az is teremtés. A plébánia is teremt. Voltak, akik „utáltak”, amikor idejöttem, mert meghirdettem, hogy teremteni szeretnék. És egy olyan templomot teremtettem, amely minden „modernsége” ellenére is teremt: közösséget (MÉCS) templomi közösséget, együtt imádkozók sorát. Hála Istennek, bizony sokan vagyunk: Isten teremtő munkája él bennünk. Ezen a vasárnapon a teremtésről szól az első olvasmány. Arra tanítva, hogy Isten teremtő munkáját folytassuk, ne érezzük, hogy nekünk ehhez nincs semmi közünk. Jövő héten megkapja templomunk homlokzatán a szép Rubljov kép világítását. Hadd hirdesse a Vörösvári úton járóknak a Teremtő Istent szeretetét! „Mi is a rózsafüzér? Az evangélium esszenciája. Újra és újra Krisztus életének legfontosabb eseményeihez vezet minket. Azt mondhatnánk: a rózsafüzéren keresztül belélegezzük Krisztus misztériumát. A rózsafüzér a szemlélődés kiváltságos ösvénye, nem más, mint Mária útja. Létezik-e, aki jobban ismeri és jobban szereti Krisztust Máriánál?” (Szent II. János Pál)